Radostyán rövid története
A Miskolcot Sajószentpéterrel összekötő, a Bükkön át vezető úton fekszik a település a Pitypalatty völgyben. Miskolctól mindössze 21 kilométerre északnyugatra található. A környező települések Kondó, Parasznya, Sajólászlófalva (3 km), Varbó. A legközelebbi város Sajószentpéter (7 km). A település lélekszáma a 2015-ös adatok szerint 585 fő.
A kelták idején jelentős lakott hely lehetett, erre utalnak a templom mellett feltárt urnatemető leletei. Feltehetően azonos a Váradi Regestrumban említett Zudesthan faluval, de meglétét bizonyító írásos adatok először a XIV. századból kerültek elő, amikor a diósgyőri vár tartozéka volt. A település későbbi története során is a vár sorsában osztozott, később Radistyán néven említik írásos emlékek. Radostyán neve ószláv eredetű, magyarul „várhely” a jelentése. A középkori templom ezen a falu közepén emelkedő „hegyen”, „várhelyen” épült, ismeretlen időben. Mai állapotát 1784-ben nyerte.
Eger elfoglalása után a törökök feldúlták, és 1556-ban már lakatlan pusztaként említették. A XVII. század végén újra betelepül, és ettől fogva a korona uradalom fennállásáig uradalmi birtok volt.
A diósgyőri vasgyár 1908-as Állami zárszámadása alapján az eladott gyártelepi fürdő vételárának egy részéből (rendkívüli előirányzatként kezelt összeg) bányászati célra felhasználandó, Radostyán község határában található földterületet kívánt megvásárolni, melynek akkor még csak egy részét sikerült megvásárolni, mert az akkori mérések (előzetes fúrási eredmények) nem indokolták, nem nyújtottak elegendő támpontot a teljes terület felvásárláshoz.
Egy 1915-ben tett bejárás alapján a vasgyár irányából gőzmozdony hajtotta bányavasútvonalat terveztek létrehozni (Pálinás állomás és Radostyán között). Érdekességképpen megemlítendő, hogy már akkor tervezték a személyi forgalom megvalósítását is, melyet korlátoztak az akkori vezetők. Arra is kitér a dokumentum, hogy milyen külön engedélyekkel volt lehetséges a gőzmozdonyokon történő utazás, egyszeri engedélyt lehetett kérni, de az állandó lehetőség csak külön engedély birtokában volt biztosított.
A vasút elkészült 1920-ra, az eredeti nyomvonal a diósgyőri stadiontól indult, 7 Km hosszan. Sajnos a nagy emelkedők miatt csak korlátolt kapacitásra volt alkalmas a pálya, ezután a korábban említett Pálinkás állomástól épült (Pereces) egy csaknem 2 Km hosszú alagút, mely építése mindkét irányból kezdődött meg. A nyomvonalnak nem sokáig örülhettek a helyiek, mindössze hét évig közlekedett forgalom a pályán, amikor is a MÁV biztonságtechnikai és gazdaságossági okokra hivatkozva leállította azt és az akkori bányász szövetség mint állóeszközt 1967-ben kiselejtezte. Jó ideig gyalogos forgalom volt az alagútban, sokan befedték a sinek melletti vízelvezető árkot, ezután már kerékpárral is lehetséges volt a közlekedés mindaddig, amíg az alagutat betemették.
Az Észak-Magyarország 1945. júniusi számában a következő áll községünkről (a lap szerint megyei szinten második helyen állt a település a versenyben):
„Répáshuta és Radostyán községek érték el. Répáshuta hízott- sertésből 100, baromfiból 254, tojásból 90 százalékra, Radostyán hízoltsertés. bői 98, baromfiból 273, tojásból 96 százaiéira teljesítette félévi tervét, tejből is rendszeresen 100 százalékra eleget tesz havi előírásának. Ezekben a községekben a tanácsok jól dolgoznak, mozgósították a begyűjtési állandó bizottságokat, megszervezték a ver. senyt. Egymással párosversenyben szépen fokozzák teljesítésüket.”
Egy 1949. november 30-án kelt jegyzőkönyv tartalma szerint folyó hónapban, többek között Radostyán községben élő 1 fő kulák ellen tett feljelentést Erdély Károly (a Mezőgazdasági Igazgatóság Növénytermesztési osztályvezetője) az akkori Földművelésügyi Minisztérium Igazgatási Főosztálya felé. A büntetés meglehetősen magas volt, abban az időben a kulákokat kiemelkedően kezelték, nagyon súlyos bűncselekménynek számított, a jelentés szerint az összeg elérhette a 6000 Ft-ot is. A dokumentum végén kitér a jelentés arra is, hogy a jövőben már minden kisebb szabotázst is fognak jelenteni.
1960-ban az akkori községi tanács vb elnöke, Csordás József „Munka Érdemérem”-et kapott a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsától.
Forrás és további információk:
https://library.hungaricana.hu/
Korai térképek az alábbi linkeken találhatóak:
https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/15920/view/?pg=2&bbox=-3285%2C-7493%2C12202%2C218
https://maps.hungaricana.hu/hu/search/results/?list=eyJxdWVyeSI6ICJyYWRvc3R5XHUwMGUxbiJ9
