Radostyán a Bükk hegység hegylábfelszínén fekszik, a Nyögő-patak (A Nyögő-patak a Tardonai-dombság területén ered, Varbó településtől nyugatra, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, mintegy 380 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve keleti-északkeleti irányban halad Radostyánig, majd itt veszi fel a Harica-patakot. A patak keresztülhalad Sajókápolnán és Sajószentpéternél ömlik a Sajóba.) völgyében. A Pitypalatty-völgy, mint hegylábfelszín, helyzeténél fogva elválasztja és összeköti az alföldi, sík vidéket és a középhegységet. Növényzete ennek következtében egyaránt töltekezett a hegyvidéki, s az alföldi régióból. Eredeti növényzetét a középhegységi száraz és üde erdők uralták , de a patakmenti területek a ligeterdőknek kedveztek, s ezeken a folyosókon vált lehetővé az alföldi területekkel és a Sajó völgyével való kapcsolattartás. Tekintettel arra, hogy ez a terület zömmel a 200-400 m-es magasságok között helyezkedik el, potenciálisan a cseres tölgyesek zónájába tartozik. Állományait, mint neve is mutatja, a csertölgy és a kocsánytalan tölgy alkotja. Ez persze nem jelent és nem jelenthetett homogén kocsánytalan-cseres-tölgyes borítást, hiszen a kissé kopárabb, erózióra hajlamosabb meredek és meleg oldalakon jelen lehettek kisebb-nagyobb sztyeppfoltok, melegkedvelő tölgyesek, sztyeppcserjések, melyek együttes megjelenésükkel az erdőssztyepp övezetet alkották. A magasabb talajvízszintű területeken pedig megjelenhettek a kocsányos tölggyel elegyes cseresek is. A hűvösebb, árnyékoltabb völgyrészek, északias oldalak pedig a gyertyános tölgyeseknek kedveztek. Cseres és kocsánytalan tölgyes állományok legnagyobb kiterjedésükben Varbó, Kondó önkormányzati területeken ma is jellemzőek. Állományaikba több helyen ültetett fenyvesek, akácosok, keverednek. A domboldalakon, napsütötte déli lejtőkön kisebb foltokban megmaradtak a melegkedvelő tölgyesek apró foltjai is. Az erdei társulások többségét letermelték és ma helyükön sokfelé szőlők, gyümölcsösök, felhagyott gyümölcsösök, kaszálók, másodlagos gyepek, szántóföldek találhatók. Az alacsonyabb térszínek meredekebb nem művelt és már nem legeltetett területei elindulnak a spontán szukcesszió útján, itt gyakoriak a különböző cserjések. A megmaradt erdős állományok magukon viselik az erdőgazdálkodás jegyeit. A települések, környékén jellemző az akác terjedése, gyümölcsösökből, kiskertekből kivaduló fa- és cserje fajok átalakító hatása a honos állományokban.
Barati Sándor
